2020. április 28., kedd

APRÓSÁGOK 1.

Piacnap

Az író a teraszon ücsörgött, már hatvan éve, vörösbort kortyolgatott, pipájából kékes füst bodorodott. Parnasszus hegyét bámulta, melynek csúcsát köd takarta. Leült mellé a Halál. Kávéztak. Beszélgettek.
– Induljunk – szólt a Halál.
– Emlékezni fognak rám? – kérdezte az író.
– Nem. Talán, ha néha kinéztél volna az elefántcsonttorony ablakán – válaszolta a Halál.
– Akkor menjünk – bólintott az író. Még egy pillantást vetett a ködbe burkolózó Parnasszusra és lehunyta szemét. A piacon ricsajozó emberek nem tudtak erről semmit. Azon a napon olcsóbb volt a kelkáposzta.

Ellentmondás

Kosonczi Lujzi, negyvenéves bolti eladó zuhanyozott. Furcsa gondolatai támadtak.
– A pasik idióták, azt hiszik, ha elég kemény a farkuk, akkor minden rendben van. Nincs minden rendben. Álló farokkal sosem találnak bele pisiléskor a vécécsészébe. A pasik nem képesek érzékelni a finom rezdüléseket, nem értik a könnyeket, nem tudnak elmerülni a mosogatás és porszívózás spirituális rejtelmeiben. A fagyit sem szeretik igazán, pedig, az hidegebb, mint a sörük. Pasik!
A meleg víz, a duzzadt csiklóján latinos táncot lejtő vízsugár csodát művelt, erőteljes orgazmusa majdnem lebontotta a virágmintás csempét a fürdőszoba faláról.
– Nincs szükség férfiakra – jelentette ki határozottan, miközben feszes, izmos testére tekerte a drapp fürdőlepedőt.
Egy egész doboz jégkrémmel ült be a televízió elé, éjfélig sorozatokat nézett, aztán meztelenül bebújt az ágyba, puha takarója alá. Félálomban úgy érezte, csak jó lenne, ha átölelné egy férfiállat. Aztán elaludt. Nem álmodott semmit.

A szeretet mindent legyőz

Gerendás Géza nyolcvan éven át nagy szeretetben élte életét, példamutató volt minden cselekedete, bölcs és megfontolt minden szava. Sokan ismerték, tisztelték őt. Áradt belőle a szeretet.
Este hazafelé sétált egy kiállításról, állítólag egy ifjú tehetség munkáit lehetett megtekinteni, de ő csak színes foltokat, elpocsékolt festéket és drága képkereteket látott.
– Pénzt vagy életet! – lépett elé a sikátor sötétjéből két rossz arcú alak.
– Nincs nálam pénz – felelte meglepődve Gerendás Géza. – Az életem szeretetben telt, boldogságban. Mit kezdenétek vele? A szeretet mindent legyőz, életet ad, hát, nem tudjátok?
A két útonálló egymásra nézett. A magas, borostás arcú az öregember torkába döfte a kést.
– Az életet választotta – röhögött rekedten a másik rabló és átkutatta a halott férfi zsebeit.


Fotó: Pinterest

2 megjegyzés:

Királdi-Kovács István írta...

Olyan apróságok, melyek annyira a minden napjaink részei, hogy csak egy ilyen kifinomult figyelemmel bíró ember veszi tolla hegyére(Klaviatúrára)! Jó volt olvasni.

Egervári József írta...

Köszönöm István!
Megtisztelő a véleményed!